Tragédia

Reggel szomorkásan ébredtem. Eleanor éppen az én konyhámban forgolódott.
- Jó reggel Pez, csináltam sütit és teát neked reggelire. Egy kis boldogság hormon nem árt! - jött felém egy tálca finomsággal.
- Egy falat sem megy le a torkomon..vidd innen. - fordítottam el a fejemet az ételről, és felültem az ágyból.
A tükörhöz léptem és nem csodás látvány fogadott. Fáradt, hó fehér arc, beesett szemek, elfolyt smink, és kiszáradt ajak. Kell valamit csinálnom magammal. Ha így lekap egy fotós és az magazinra került rögtön én leszek a depressziós akit Zayn csúnyán átvert és mekkora bunkó volt blablabla.
- Jóóó....- mondta boldogan Harry. - reggelt. - lett szomorúbb amikor rám nézett. Közel lépett hozzám.
- Mi történt veled? - ölelt át és egy puszit nyomott az arcomra én pedig hozzá bújtam. El is tűnt a rossz kedvem. Esküszöm neked érzelmi hullámaim vannak. Úgy érzem magam mintha az Alkonyat második részébe csöppentem volna és én lennék Bella akit éppen elhagyott Edward, vagyis az én életembe Zayn és most felkeresi a másik embert akit a legjobban szeret Jacob-ot, akit Harry valósít meg. Nem értem saját magamat. Mindkettőt szeretem? Nem filóztam tovább inkább elmentem fürdeni. Megcsörrent a telefonom és Taylor neve jelent meg a képernyőn. Megforgattam a szememet. Éppen róla beszéltem és felhív ez ijesztő.
- Hello. Mit szeretnél? - kérdeztem.
- Patriiiiice. Sokat beszéltél Bianca-val, ugye? - hadarta.
- Igen miért? -
- Nem beszélt neked a kedvenc kajájáról. Tudod most, hogy fogyózik nem tudom mivel lepjem meg. - harsogta a vonal másik végéről a kis farkas.
- Először is ne ordibálj mert esküszöm ki szakad a dobhártyám. - halk nevetés hallatszott. - Másodszor is az aznap estét vele töltöttem és elmondta mi a kedvence ebben az időszakban. Imádja a barackot és a meggyes pitét. - válaszoltam.
- Szuper vagy! Köszi.- mondta most már halkabban.
- Nincs mit. Most viszont leteszem. Szia. - és kinyomtam.

Neki kezdtem a fürdésnek és lemostam az elfolyt sminkem. Embert kell csinálnom magamból. Kikeltem a kádból, és magamra vettem a narancssárga fürdőköpenyem, még Liam-től kaptam. Arcomat megtöröltem és felkentem rá az alapozót, szempillámat szempillaspirállal emeltem ki, és kihúzta felül a szemem. Számra sima csillogós szájfényt kentem. Kisétáltam és felvettem az egyik kedvenc ruhámat, hátha az majd feldobja a kedvemet.
Visszasétáltam a kanapéhoz, amin aludtam. Már csak Harry volt itt. Eleanor visszament Louihoz és inkább neki adta a reggelit....jól tette úgy sem vagyok éhes.
- Wow. Mint akit kicseréltek. - mondta Hazza és felpattant az ülő alkalmatosságról.
- Úgy is érzem magam. - mosolyogtam el magam.
Kimentem a konyhába és töltöttem magamnak egy pohár vizet.
- Megviselt? - kérdezte komoran.
- Hát mit ne mondjak. Az igazság az, hogy amikor mellettem vagy nem is érzem a hiányát....de amint elmész...megőrülök. -  motyogtam és a vizet bambultam a pohárban.
- Ez tudod miért van? - átölelte a derekamat és a szívem már a torkomban dobogott. - Mert el kell Őt felejtened és új életet kezdened mondjuk.....VELEM. - suttogta a fülembe amitől kirázott a hideg...a legjobb értelemben. Kezével megemelte a fejemet és gyengéd csókkal jutalmazta az ajkamat, így a barack ízű szájfény az ő szájára került. Mikor megláttam hangosan felnevettem.
- Jól áll? - kérdezte és csücsörítette egyet a szájával.
- Nagyon. - a csücsörítésére adtam egy puszit, ami átváltott csókba.
Meg se hallottuk, hogy nyílik az ajtó.
- Ti meg mit csináltok? - kérdezte Louis, aki mellett El állt és dermedt arccal figyelt.
Rögtön el kaptam a fejemet, Haroldétól.
- Csak beszélgettünk! - vágta rá Hazza.
Ennél nagyon hülyeség nem jutott eszébe? Homlokomra csaptam és megingattam a fejemet.
- Egymás szájába szoktatok beszélgetni? - nevetett fel Lou kínosan.
- Mi? Mi igen. - nézett rám Harry.
- Pez? Ti csókolóztatok? - kérdezte Eleanor, kicsivel boldogabban de még mindig sokkolva.
- Lehet.- vakartam meg a fejem. Harry erre rögtön átkarolt.
- Ti jártok? - vigyorgott Louis.
- Nem....- vágtam rá, de Styles azonnal rám nézett. - vagyis fogalmam sincs. - motyogtam.
- Akkor? Mi ez? - mutogatott össze vissza El.
- Mi történik itt? - lépett be Niall a nagy csendbe. - Eleanor úgy nézel Harry-ékra mintha csókolóztak volna. - röhögött.
Louis csak fütyülgetett, hogy Niall rájöjjön tényleg ez történt.
- Mi van? Hugi ugye nem gondoltad komolyan? Jártok? - kapott észbe bátyusom.
- Nem tudom. - levakartam magamról Hazza karjait és bementem a szobámba.
Most akkor mit érzek? Mit nem? Kell nekem Harry? Szeretem még Zayn-t? Dobálózott a sok kérdéssel az agyam, végül rájöttem mivel tudom legalább egy estére elfelejteni az egészet. Kicsaptam a szoba ajtót, a többiek pedig csöndben ültek egymás mellett és tv-ztek.
- Menjünk bulizniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii. - kiáltottam fel nevetve, miközben a tv elé ugrottam.
- Ez jó ötlet? - nézett rám Eleanor.
- A legjobb. - kacsintottam.
- Menjünk. - vonta meg a vállát Louis.
Egészen estig készülődtem. Én ma jól fogom magam érezni csak azért is. Ám arra nem gondoltam, hogy valaki Zayn-t is meghívja. Kiléptem az ajtón a csodaszép göncömbe és kibillegtem a többiekhez.
- Na hogy nézek ki? - ingattam meg egy kicsit a csípőmet, ők is elkészültek és ekkor lépett ki Zayn a konyhából.
- Csodás vagy. Imádom a rucid. - mondta Eleanor és örült, hogy úgy vigyorgok mint valami idióta.
- Igen, te leszel ma a legszebb. - kacsintott rám Harry. - És neked lesz ma éjszaka a legjobb párod. - nyújtotta a kezét.
- Oh...sajnálom. De ma egyedül fogok bevonulni a helyre és nem érdekel melyik fotós kap le, hogy "Patrice szingli és remete életet él" !! - hülyeskedtem.
- Styles viszont örülne egy ilyen cikknek "Patrice és Harry együtt vannak!!" . - kiáltotta fel Harry, és furcsa volt E/3-ban beszél magáról.
- Tegyél eleget Hazza-nak. - bólintott El.
De jó, hogy hirtelen mindenki azt akarja, hogy Harold-dal legyek.
- Igazán jól festesz. - nyögte ki Zayn, akin az a ruha volt, amit a legjobban szerettem rajta.
- Hm. Köszi. Te is jól kirittyentetted magad Malik.- válaszoltam. Ő pedig elmosolyodott.
Limuzinba szálltunk és elindultunk bulizgatni.
Már mindenki kiszállt csak én és Harry voltunk az autóban.
- Akkor? Bemegyünk együtt? - kérdezte de hallottam hangján mit szeretne válaszul.
- Igen. Menjünk. - mondtam.
Kilépett az ajtón, aztán karját felém nyújtotta és én is óvatosan utána léptem. Vakuk kezdtek el kattogni. Jó nem látszhat rajtam, hogy megtörtem úgy csinálok mint a madagaszkár pingvinjei "Mosolyogj és integess". Tehát mosolyt festettem arcomra és oda intettem. A vaku villanásoktól azt hittem ott helyben megvakulok. Persze milyen nagy sztori lesz belőle, hogy Harry karjaiban mentem bulizni. Ez lesz a holnap cikke. De ők nem foglalkoznak azzal melyik sztárnak mik az igazi érzései. Végül sikerült bevergődünk a helyre. Nagy sötétség csak a csodás party fények. Ingadozó sztárok és tinik. Imádom ezt a képet most. De csak most. Felraktam egy képet amin mind rajta vagyok és még a Limonál készült. Nem volt nagy cucc, csak annyi volt más, hogy Harry a derekamnál karolt át. Rögtön jöttek a hozzászólások, hogy "Parry" meg "New1DLove" stb. Hát igen, gondoltam, hogy ez lesz. Ahogy beértünk egyedül szinte futottam a bár pulthoz. Kértem egy whisky-t, amit ott még megittam és kértem a következőt. Odalépett hozzám 6 srác, kigyúrtak voltak.
- Oh csak nem Patrice Horan? - nézett rám az egyik.
- Csak nem egy directioner? - mosolyogtam.
- Nem egy..hanem 6. - kacsintott egy másik.
- Inkább mondanám magamat Patricinernek! - vigyorgott egy 3.
- Tehát én vagyok a kedvenc? - kérdeztem.
- Igen. Ülj le oda! - mutatott egy asztalra. - Hozunk neked valamit inni. Csak egy piáig maradj velünk.
.- Legyen csak szólok a többieknek. - motyogtam és leugrottam a székről. Megmondtam Liam-nek akivel út közben találkoztam, hogy pár fannal iszok egyet és, hogy adja át a többieknek a dolgot, ő pedig bőszen bólogatott. Leültem a mutatott helyre és vártam. Megérkeztek és a kezembe adták a poharat.
- Láttuk, hogy ezt ittad az előbb szóval ezt kértünk, amúgy Eric vagyok. - mutatkozott be az egyik.
- Köszönöm. - mondtam koccintottunk és lehúztam az alkoholos lét.
Eltelt kb 10 perc mire szédülni kezdtem. Ez nem a pia, az nem hat ilyen gyorsan.
- Fiúk én megyek. - gügyögtem és fel akartam kelni, helyette pedig egy hatalmas hanyatt esés történt.
Hallottam pár embert aki röhögni kezdett. A világ forgott velem. Hol vagyok? Eric hangosan röhögött. Megráztam a fejemet, hátha tisztul a kép, de csak még jobban szédültem. Összekaptam magam és nagy nehezen, kapaszkodással odaértem Eleanor-ékhoz. A víz levert a szédülés nem múlt.
- Pez jól vagy? - kérdezte.
- Nem!!! - vágtam rá rögtön és elengedtem a korlátot amit addig fogtam, majd elájultam.

*Eleanor szemszög*
- Patriiiiiice!! - kiáltottam fel, ahogy láttam, hogy barátnőm dől. - Louis! Pezzel baj van! - kiabáltam rá a pasimra, aki felkelt és hozzánk futott.
- Mi történt? - jelent meg Liam.
- Ide jött, mondta hogy nincs jól és elájult. - hadartam de a sírás kerülgetett.
- Vigyük ki a levegőre.  - zihálta Zayn és felkapta volt barátnőjét. Látszódott Malik arcán, hogy aggódik....nagyon aggódik. Kiléptünk a hidegbe, az éjszakába. Már senki sem volt az utcán. Kerestünk egy padot és Zayn óvatosan ráfektette Patrice-t. Harry hívta a mentőket, akik percek alatt megjelentek egy nagy autóval és kitolták a hordágyat. Ráhelyezték barátnőmet.
- Mind jönnének? Csak mert szűkösen leszünk! - mondta az egyik narancssárga ruhás mentő.
- Mind mennénk! - kiáltott fel Ashley, aki eddig Liammel volt.
Beszálltunk és valóban szűkösen voltunk. Pez ajkán és orrán lélegeztető gép volt. Ijesztően nézett ki és akárhányszor oda néztem a hideg kirázott. Ekkor vettem észre, hogy Zayn fogja Patrice kezét. Szereti még.
Telefon csörgés következett be.
- Helly...nem akarlak többet látni. Csak egy jó játék voltál. NEKEM NEM KELLESZ! MÁST SZERETEK ÉS IMÁDOK! - ordította Zayn a kagylóba és lerakta a telefont. Felkelt a kis padról és Pez fölé hajolt. Csak nézte egy ideig könnyes szemekkel, majd a füléhez hajolt.
-Ha veled maradok és nem hagylak cserben most nem itt fekszel, hanem az ágyunkban MELLETTEM. Szeretlek és nem mozdulok mellőled mostantól!!! - halkan suttogta a dolgot a fülébe, csak ajkáról tudtam leolvasni.
Harry is aggódott, de rájött, hogy Zayn és Patrice imádják egymást. Beértünk a kórházba, ahogy tolták Pez-t, Malik a kezét fogta és futott az ágy után. Aztán megálltak, és szóltak neki, hogy most ide nem jöhet be. Csendben várakoztunk. Niall a 3. kávéját itta és nem is tudom hányadik automatás szendvicset tömte magába. Ashley bőgött, Liam pedig a kezét szorongatta. Én csak a fejemet fogtam, Louis pedig a vállamnál fogva magához szorított. Kilépett az orvos és oda rohantunk.
- Mi van Patriccel?? - kérdezte Zayn rögtön.
- Az énekesnőt túl adagolták. Gina található a szervezetében, az is kivehető, hogy nem ő vette be a szert, mert a teste nem állt rá készen. Órák múlva tisztul a szervezete, addig csak egy ember menjen be hozzá. - magyarázta.
 Bedrogozták??? Sokkolt a hír, hogy a directioner srácok mit tettek vele. Hiszen ki más lett volna? Velük volt?
- Menj te! - bökte meg Harry fél mosollyal Zayn-t, aki azonnal berohant. Néztük a kis ablaknál, hogy leül egy kis székre az ágya mellé. Mindenhonnan csövek lógnak Pez-ből. Zayn megfogja a kezét és egy puszit nyom rá.
- Végül csak újra együtt lesznek! Boldogan! - vigyorgott Harry.
- Csak kár, hogy ennek kellett történnie ahhoz, hogy Zayn megvilágosodjon. - pottyant ki egy könny Patrice bátyja szeméből.
Bámultunk befele és láttuk, ahogy Pez pillája megremeg, és szemét kinyitja.

---

- Hol vagyok? - kérdezte rekedtes hangos. Szemem bántotta a fény..nem emlékeztem mi történt mi után azokkal a jó fej srácokkal iszogattam.
- Kórházban. - hallottam meg Zayn hangját. Éreztem, ahogy fogja a kezem és hüvelykujjával simogatja kézfejemet.
- Zayn? - kérdeztem.
- Itt vagyok. Soha többé nem hagylak el. Szeretlek. - hadarta.
Testemet elöntötte a meleg, és libabőr borította el. Akkor kaptam választ mindenre...én Zayn-t szeretem...Harry jó és ugyan szeretem de mint a legjobb barátomat...akivel lefeküdnék..DE csak lefeküdnék.
- Én is. - mondtam és bágyadt mosolyra húztam a számat.- Mi történt?
- Bedrogoztak azok az állatok akikkel voltál.- mondta idegesen.
- Eric-ék? - néztem meglepve.
- Nem tudom hogy hívták őket. - motyogta.
 Órákig ültünk csendben és egymást néztük, sokkal jobban éreztem magam, mintha semmi bajom sem lenne.
- Patrice, önnek már semmi baja. Mehet haza! - jött be a doktor úr. Kiszedte a kezemből a csöveket, majd felültem és végre megcsókolhattam Zayn-t, hiányzott a csókja. Kezével magához ölelt. Kézen fogva kisétáltunk. A többiek ujjongtak, hogy jól vagyok. Haza fele beszéltem Harry-vel, aki ugyanúgy vélekedett mint én. Hazaérve, az ágyba dobtuk magunkat. Fáradt voltam, de hozzá simultam Zaynhez. Magához vont, mellkasába fúrtam fejem és mély álomba zuhantam.