- Jó reggelt. Hogy hogy ilyen korán keltél? - kérdezte, majd egy hatalmasat kortyolt teájába.
- Jó reggelt. Nem tudom, nem tudok aludni...egy kicsit félek...- nyögtem ki miközben a gőz fölé tettem a kezemet, hogy átmelegítse az átfagyott ujjaimat.
- Mitől kell félned? - kérdezte és mosolygott egyet.
- Tudod..oda megyek ahol 13 éves koromig éltem, a régi cuccaimat fogom látni, a régi szobámat, ami valószínű ugyanúgy áll mint amikor ott hagytam. Félek milyen érzést fog kiváltani belőlem, ahogy belépek a lakásba. - motyogtam miközben Liam csillogó szemébe néztem.
- Nyugi, nem lesz semmi baj, vagy ha mégis mi ott leszünk.- nyugtatott meg.
A többiek is felkeltek, így bementünk a nappaliba, ahol Harry már a pirítós kenyereket rakta tányérra, hogy legyen teljesen friss a reggeli, úgy döntöttem felverek néhány tojást és elkészítek egy kiadós tojás rántottát.
- Jó reggel Édes.- húzott oda magához Zayn és adott egy puszit a homlokomra. Jó erősen megöleltem, majd vissza fordultam a tojásokhoz.
- Hol van Lou és El? - kérdeztem meg teli szájjal, mert Harry adott egy falatot a kenyeréből.
- Utoljára elmentek sétálni valamerre. - dörmögte Niall. Elkészültem a reggelivel és miután befejeztük, fel loholtam a szobába, hogy a bőröndbe vissza csomagoljam a szét dobált holmikat. Zayn is felállt és segített pakolni. Egy ideig csendben pakolásztunk, amikor a barátom berakott egy kis zenét, énekelni kezdtünk és hülyeskedtünk, mert egy nagyon pörgős zene ment a Hits rádión. Nagyba táncoltunk és egy kicsit abba hagytuk a pakolást. 4-ig pakolásztunk mire már besötétedett Verona utcáin. Harry tört be az ajtón.
- Patrice öltözz ki csinosan és elviszlek valahova. - mondta és kacsintott egyet. Zayn-re néztem és csak bólogatott hogy menjek-menjek.
A fiúk elhagyták a szobát, majd kivettem azt a ruhát amit tegnap vettem egy vásáron Verona központjába. Hajamat egy kicsit összekócoltam, arcomat elfedtem púderrel, szememet kihúztam egy kicsit,és szempilláimat az égnek állítottam, számat vörös rúzzsal kentem be és lábamra felvettem egy vörös magassarkú cipőt. Körmeimet lefedtem szintén vörös körömlakkal. Majd újra tükörbe néztem, elámultam mit sikerült kihoznom magamból pár perc alatt. Majd kiléptem az ajtón, ahol Harry állt egy csodaszépen vasalt öltönyben, a többiek eltűntek és nem voltak már a házban.
- Harry Styles mit szeretnél csinálni velem? - kérdeztem miközben ő elég alaposan végig mért rajtam és belém karolt, de nem válaszolt semmit.
- Harry mire készülsz? - néztem rá újra, izgatottan és egy kicsit idegesen, még mindig semmit sem mondott, úgy döntöttem, akkor inkább csak követem. Levezetett a lépcsőn, amin elég nehézkesen közlekedtem magassarkúba, rápillantottam Hazza-ra aki elvigyorodott a bénaságomon. Kinyitotta előttem a ház ajtaját és intett, hogy menjek ki előtte. Amint a verandára léptem kirázott a hideg, az erdő közepén állok egy szál kisruhába, én hülye miért nem kaptam magamra valami blézert?..futott át az agyamon. Styles észre vette, hogy az egész testem libabőrös és újra elmosolyodott.
- Nem fogsz sokáig fázni. - kacsintott.
Ez most szórakozik velem?...Nem mondd semmit..a szívem egyre hevesebben vert az izgalomtól, hogy HARRY vajon hova akar vinni, és hogy hova tűntek a többiek. Hazza újra belém karolt, és elkezdett a ház hátsó oldalára vezetni, ahol megpillantottam egy csodálatos fehér autót. Odavezetett az anyós ülés felöli oldalra és kinyitotta az ajtót.
- Szállj be. ! - utasított azzal a csodás mosolyával.
Nehézkesen de beküszködtem magamat az autóba, ahol már ment a fűtés. Harry körbement az autónál és beszállt, majd zsebéből kimatatott egy fehér kendőt, és rám nézett, arra célozva "IGEN BEKÖTÖM A SZEMED".
- Hazza, már megint? Ne már! Elfog kenődni a sminkem..- próbáltam érvelni.
- Jó akkor nem kötöm be a szemedet, DE amikor majd azt mondom csukd be becsukod...megértettél? - kérdezte miközben beindította a járgányt. Csak bólogattam és néztem a tájat ahol elhaladtunk, néztem a naplementét és közben idegességemben a szám sarkát harapdáltam, észre sem vettem, hogy Harry keze a combomon pihen, aztán felkrákogott és rápillantottam a kezére, amit mosolyogva löktem le a combomról. Belenéztem a zöldes szemébe és összevontam a szemöldököm.
- Most már igazán elmondhatnád hova viszel..engem nem szokás elrabolni. - vigyorogtam miközben úgy döntöttem szórakozok egy kicsit az idegeivel és a lábamat az ölébe dobom.
- Nem raboltak el..csak...elviszlek valahova.- válaszolta miközben a lábamat néztem és egy hatalmasat nyelt, majd elpirult.
- Azt hiszem nyertem.- kacsintottam rá, majd a lábamat visszaraktam az eredeti helyére.
- Ne kacsintgass, mert annak nem lesz jó vége. - röhögött fel, még mindig pirosas fejjel.
- Oh..szóval először elrabolsz aztán meg is fenyegetsz..ez nem szép dolog Harry. - vettem elő a csábosabb hangomat, aztán jobb karjához nyúltam ami a váltón pihent és felhúztam az ing ujját. Szeme sarkából figyelte, ahogy szórakozok vele, majd elfordította a fejét és kinézett az ablakon.
- Patrice mit művelsz velem ? - kérdezte torka szakadtából röhögve.
- Csak szórakozok veled egy kicsit.- mosolyogtam és észre sem vettem, hogy megállt az autó.
- Jól csináltad, mert észre sem vetted, hogy megérkeztünk, még szólnom sem kellett, hogy csukd be a szemed.- mondta majd letűrte az ing ujját.
Körbe néztem és megpillantottam Júlia igazi erkélyét, ahol minden megtörtént. Szemeim elkerekedtek, és számhoz nyúltam.
- Ez..ez az az erkély. - motyogtam Harry-nek aki ismét belém karolt.
- Ez még semmi..- mondta..- Ma én leszek Benvolio. - mosolygott. Elindultunk az erkély felé és le sem tudtam róla venni a szemem. Styles oda lépett egy ott álló őrhöz és bólintott neki egyet, az őr kinyitotta az ajtót.
- Mi..felmegyünk oda? - kérdeztem csillogó szemekkel.
- Igen.- mondta Harry.- Vigyázz mert a lépcsők elég régiek és kopottak nehogy most törd ki a bokádat. !
Óvatosan lépkedtem fel a falépcsőkön, amiken régen Júlia lépkedett. Figyeltem a falon lévő kopott virág mintát és orromba szívtam a régies szagot ami a házból áradt, majd a szag illattá vált, a hideg ház melegebb lett, ahogy felértünk az első emeletre, orromat étel illat csapta meg. Legszívesebben rohantam volna a következő emelthez, de nem akartam kitörni a lábamat ezért még mindig nyugodtan sétáltam fel a lépcsőn. Felértünk az utolsó emeletre, ahol az erkély is volt. Hazza oda vezetett egy kopott fa ajtóhoz, ami nagy nyikorgásokat követve kinyílt, meg pillantottam Niall-t aki ott állt, egy barna komód mellett.
- Innentől a tiéd. - kacsintott Harry a szöszire és távozott a szobából. Niall kinyújtotta a kezét és megfogta az mutató ujjamat.
- Nagyon csinos vagy hugi. - mondta és nyomott egy puszit a homlokomra.
- Köszi. - válaszoltam mosolyogva. Odalépett egy magnóhoz amit valószínű ők hoztak ide, mert kétlem, hogy egy régi helyen lenne ilyesmi. Elindult egy romantikus szám, Niall meghajolt előttem és felkért táncolni, egy kicsit kinevettem majd én is meghajoltam és kéz a kézben táncoltunk, majd a farzsebéből elővett egy bordó álarcot és rám rakta, majd magára is felrakott egy feketét.
- Ha nem jöttél volna rá..ez most a te Rómeó és Júlia sztorid..én leszek Paris. - vigyorgott rám.
A szívem megdobbant, hogy a fiúk mit meg nem tesznek, hogy az én álmomat valóra váltsák, és Rómeó és Júliást játszhassak, egy kis idő múlva a zene elhalkult és az utcáról pata kopogást hallottam meg. Kiléptem az erkélyre és szemem könnybe borult...Zayn érkezett meg egy fekete hintón, fekete lovakkal. Zayn kiszállt a hintóból, arcán egy sötétkék álarc díszelgett, de a csodásan csillogó barna szemeit bárhol felismertem volna, blézere is sötét kék volt, felpillantott rám az erkélyre. Úgy döntöttem ha már ez az én kis modern "Zayn és Patrice" sztorim legyen az olyan ahogyan én szeretném. Kijjebb léptem egészen az erkély szélére, könyökömmel megtámaszkodtam a kerítésén. Úgy döntöttem mivel kívülről fújom a kedvenc regényemet, felidézem belőle az erkélyes részletet.
- Ó Rómeó, mért vagy te Rómeo? Tagadd meg az atyád, neved hajítsd el, S ha nem teszed meg, esküdj kedvesemmé és nem leszek Capulet én se többé. - mondtam a sorokat egymás után. Niall hátul meglepett arcot vágott, hogy kívülről tudom a részleteket, amin viszont én lepődtem meg, hogy Zayn megtanulta valószínű csak miattam a részeket.
- Hallgassak-e vagy szóljak-e neki? - folytatta.
- Csak a neved ellensége, csak az: Te önmagad vagy és nem Montague. Mi az Montague? Se kéz, se láb, se kar, se arc, se más efféle része az embernek. Ó hát légy te más név! Mi is a név? Mit rózsának hívunk mi, bárhogy nevezzük épp oly illatos. - folytattam tovább a monológot de itt abbagytam, majd rápillantottam az őrre aki könnyes szemekkel nézte végig az "új" történetet.
- Hadd fogjalak szavadnál. Hívj édesednek s újra megkeresztelsz. Így nem leszek Rómeó soha. - fejezte be, mert közben elkezdett lassan besétálni az épületbe egyenesen fel hozzám. Niall -re pillantottam akinek egy kósza könnycsepp vándorolt végig az egész arcán, majd az álláról lecsöppent a zakójára.
- Ez nagyon szép volt. - mondta majd magához vont és megölelt. - De nekem most mennem kell. - mondta majd távozott a szobából és Zayn-nel felváltották egymást. Elindult egy romantikus zene újra a magnóból amitől egy kicsit megijedtem mert nem számítottam rá. Zayn is felkért táncolni és lassan szerelmesen táncoltunk. Nagyon meglepődtem amikor elkezdte folytatni a sorokat, a bálos résznél.
- Ó, szent, kezed ajkad kövesse, rajta, Halld meg imám, ne lökj pokolba le. - mondta de láttam a szemében, hogy iszonyatosan koncentrál, hogy egyszerre tudjon táncolni, és a szöveggel bajlódni.
- A szent csak áll, bár hallja az imát. - kezdtem bele Júlia szövegébe.
- Állj s a jutalmat én veszem im át. Ajkadtól ajkam így lesz bűntelen. - folytatta majd megcsókolt, pontosan úgy ahogy az történt a történetben is.
- De ezzel az én ajkam bűnösebb lesz. - motyogtam egy kicsit zihálva, mert beleszédültem a csókunkba.
- Bűnös? Te unszolsz bűnre szüntelen. Add vissza bűnöm. - majd újra csókkal hintette be az ajkamat.
- Jajj,de értesz ehhez. - mosolyodtam el. Majd Zayn kilépett a szerep játékból.
- Te jobban. - mosolyodott el. - Meg tudhatom kit rejt az álarc? - kérdezte, de közben már eltüntette az arcomról a kelléket. Én is levettem róla óvatosan, a csodaszép kék kiegészítőt.
- Iszonyatosan szép vagy. - vigyorgott rám és megsimogatta az arcomat.
- Iszonyatosan szeretlek. - mondtam és egy könny szökött ki a szemem sarkából.
Zayn odanyúlt és óvatosan letörölte a cseppet.
- Én is szeretlek. - megcsókolt és percekig olvadtunk össze ajkainkon keresztül.
Zayn megfogta a kezemet, majd egy másik szobához vezetett, ahogy beléptünk egy kis kör asztalkát pillantottam meg, csodaszépen volt díszítve. Az asztalon egy gyertyatartó díszelgett, benne két égő gyertyával, szana-szét voltak szórva rózsaszirmok a vakító fehér terítőn, amelyen két személyre volt megterítve, Zaynie bevezetett az asztalhoz kihúzta nekem a széket én pedig leültem, barátom az ölembe rakott egy bordó konyharuha szerű dolgot, nehogy leegyem magamat, majd ő is elfoglalta a velem szemben elhelyezkedő széket. Pár percen belül Liam jelent meg tetőtől talpig pincérnek öltözve, elmosolyodtam a látványán, majd kihozta nekünk a spagettiket.
- Megetethetlek? - kérdezte meg tőlem a barátom, bólintottam, majd felállt a villámra vett egy kisebb adagot és a számba rakta. Elnevettem magamat, mert a szám szélén éreztem, hogy paradicsomos. Zayn közelebb hajolt és egy csókkal eltávolította a ajkam szélén lévő paradicsomos dolgot.
Zayn kezével megfogott egy hosszabb tészta szálat és a végét a számba tette, majd a másik végét a saját szájába rakta és belefele kezdte szívni a spagetti tésztát, addig szívta amíg ajkunk össze nem ért, majd egy lassú csók csatába kötöttünk ki. Hallottam, ahogy valaki belép az ajtón,de inkább visszafordult. Zaynie megsimogatta az arcomat és vissza huppant a helyére. Louis jelent meg az ajtóba, a desszertekkel a karján. Az egyik tálba eprek sorakoztak tejszínhabban és csokiban, míg a másik tálba gesztenyepüré volt szintén tejszínhabbal letakarva. Lerakta elénk a finom édességekkel teli tálat, majd megfogtam egy csokis epret a kezembe és Zayn szájához raktam, aki leharapta a csokis részét,én pedig megettem a maradék falatot. Addig tömtük magunkba az édes falatokat, amíg úgy nem éreztem, hogy lassan kidurranok annyira tele vagyok. Harry jött be a szobába, aki addigra átöltözött és már ő is pincér ruhát viselt, és felszolgálta a pezsgőt, amiket nagyon szép átlátszó csillogó pezsgős poharakba ki is töltött, ahogy az alkoholos lé a pohárba került, az üveg bepárásodott és Harry ujjlenyomatai ott maradtak a pohár külsején. Ahogy a hideg pohár a kezembe került egy kicsit kirázott a hideg, mire Zayn felállt, levette magáról a zakóját és vállamra terítette,miközben egy puszit adott homlokomra. Hazza távozott a szobából és Zayn-nel koccintottunk.
- Igyunk arra, hogy MI EGYÜTT ÖRÖKRE ! . - mondta a szavakat erősen kiemelve.
Összekoccintottuk a poharainkat miközben mind kettőnk szájából, elhangzott a "MI EGYÜTT ÖRÖKRE !" Belekortyoltunk a hideg pezsgőbe, ami nagyon jól esett a sok finom étel után. Egy ideig még táncoltunk a romantikus zenékre, amit Niall állított össze egy CD-re. Liam lépett be a régies szobába.
- Csatlakozhatunk hozzátok? - kérdezte meg de már nem a pincér szerkó volt rajta, hanem öltöny.
- Persze. - mondta Zayn.
Mind vissza jöttek álarcba és gyönyörű ruhákba. Ashley és Liam egész éjjel együtt táncoltak, ahogy Lou és El is. Mi is vissza vettük az álarcainkat, nagyon sokáig táncikáltunk. A lábaimat már nagyon nyomta a magassarkú, így levettem a lábamról és anélkül táncoltam tovább. Hajnali 2 fele, úgy döntöttünk ideje lenne vissza indulni, mivel holnap korán reggel indulunk Bradfordba a házba ahol 13 évet töltöttem. Ahogy ebbe belegondoltam testem újabb izgalomba kezdett, egy kis félelemmel hevítve.
- Patrice öltözz ki csinosan és elviszlek valahova. - mondta és kacsintott egyet. Zayn-re néztem és csak bólogatott hogy menjek-menjek.
![]() |
| a csodálatos ruha. |
- Harry Styles mit szeretnél csinálni velem? - kérdeztem miközben ő elég alaposan végig mért rajtam és belém karolt, de nem válaszolt semmit.
- Harry mire készülsz? - néztem rá újra, izgatottan és egy kicsit idegesen, még mindig semmit sem mondott, úgy döntöttem, akkor inkább csak követem. Levezetett a lépcsőn, amin elég nehézkesen közlekedtem magassarkúba, rápillantottam Hazza-ra aki elvigyorodott a bénaságomon. Kinyitotta előttem a ház ajtaját és intett, hogy menjek ki előtte. Amint a verandára léptem kirázott a hideg, az erdő közepén állok egy szál kisruhába, én hülye miért nem kaptam magamra valami blézert?..futott át az agyamon. Styles észre vette, hogy az egész testem libabőrös és újra elmosolyodott.
- Nem fogsz sokáig fázni. - kacsintott.
Ez most szórakozik velem?...Nem mondd semmit..a szívem egyre hevesebben vert az izgalomtól, hogy HARRY vajon hova akar vinni, és hogy hova tűntek a többiek. Hazza újra belém karolt, és elkezdett a ház hátsó oldalára vezetni, ahol megpillantottam egy csodálatos fehér autót. Odavezetett az anyós ülés felöli oldalra és kinyitotta az ajtót.
- Szállj be. ! - utasított azzal a csodás mosolyával.
Nehézkesen de beküszködtem magamat az autóba, ahol már ment a fűtés. Harry körbement az autónál és beszállt, majd zsebéből kimatatott egy fehér kendőt, és rám nézett, arra célozva "IGEN BEKÖTÖM A SZEMED".
- Hazza, már megint? Ne már! Elfog kenődni a sminkem..- próbáltam érvelni.
- Jó akkor nem kötöm be a szemedet, DE amikor majd azt mondom csukd be becsukod...megértettél? - kérdezte miközben beindította a járgányt. Csak bólogattam és néztem a tájat ahol elhaladtunk, néztem a naplementét és közben idegességemben a szám sarkát harapdáltam, észre sem vettem, hogy Harry keze a combomon pihen, aztán felkrákogott és rápillantottam a kezére, amit mosolyogva löktem le a combomról. Belenéztem a zöldes szemébe és összevontam a szemöldököm.
- Most már igazán elmondhatnád hova viszel..engem nem szokás elrabolni. - vigyorogtam miközben úgy döntöttem szórakozok egy kicsit az idegeivel és a lábamat az ölébe dobom.
- Nem raboltak el..csak...elviszlek valahova.- válaszolta miközben a lábamat néztem és egy hatalmasat nyelt, majd elpirult.
- Azt hiszem nyertem.- kacsintottam rá, majd a lábamat visszaraktam az eredeti helyére.
- Ne kacsintgass, mert annak nem lesz jó vége. - röhögött fel, még mindig pirosas fejjel.
- Oh..szóval először elrabolsz aztán meg is fenyegetsz..ez nem szép dolog Harry. - vettem elő a csábosabb hangomat, aztán jobb karjához nyúltam ami a váltón pihent és felhúztam az ing ujját. Szeme sarkából figyelte, ahogy szórakozok vele, majd elfordította a fejét és kinézett az ablakon.
- Patrice mit művelsz velem ? - kérdezte torka szakadtából röhögve.
- Csak szórakozok veled egy kicsit.- mosolyogtam és észre sem vettem, hogy megállt az autó.
- Jól csináltad, mert észre sem vetted, hogy megérkeztünk, még szólnom sem kellett, hogy csukd be a szemed.- mondta majd letűrte az ing ujját.
Körbe néztem és megpillantottam Júlia igazi erkélyét, ahol minden megtörtént. Szemeim elkerekedtek, és számhoz nyúltam.
- Ez..ez az az erkély. - motyogtam Harry-nek aki ismét belém karolt.
- Ez még semmi..- mondta..- Ma én leszek Benvolio. - mosolygott. Elindultunk az erkély felé és le sem tudtam róla venni a szemem. Styles oda lépett egy ott álló őrhöz és bólintott neki egyet, az őr kinyitotta az ajtót.
- Mi..felmegyünk oda? - kérdeztem csillogó szemekkel.
- Igen.- mondta Harry.- Vigyázz mert a lépcsők elég régiek és kopottak nehogy most törd ki a bokádat. !
Óvatosan lépkedtem fel a falépcsőkön, amiken régen Júlia lépkedett. Figyeltem a falon lévő kopott virág mintát és orromba szívtam a régies szagot ami a házból áradt, majd a szag illattá vált, a hideg ház melegebb lett, ahogy felértünk az első emeletre, orromat étel illat csapta meg. Legszívesebben rohantam volna a következő emelthez, de nem akartam kitörni a lábamat ezért még mindig nyugodtan sétáltam fel a lépcsőn. Felértünk az utolsó emeletre, ahol az erkély is volt. Hazza oda vezetett egy kopott fa ajtóhoz, ami nagy nyikorgásokat követve kinyílt, meg pillantottam Niall-t aki ott állt, egy barna komód mellett.
- Innentől a tiéd. - kacsintott Harry a szöszire és távozott a szobából. Niall kinyújtotta a kezét és megfogta az mutató ujjamat.
- Nagyon csinos vagy hugi. - mondta és nyomott egy puszit a homlokomra.
- Köszi. - válaszoltam mosolyogva. Odalépett egy magnóhoz amit valószínű ők hoztak ide, mert kétlem, hogy egy régi helyen lenne ilyesmi. Elindult egy romantikus szám, Niall meghajolt előttem és felkért táncolni, egy kicsit kinevettem majd én is meghajoltam és kéz a kézben táncoltunk, majd a farzsebéből elővett egy bordó álarcot és rám rakta, majd magára is felrakott egy feketét.
- Ha nem jöttél volna rá..ez most a te Rómeó és Júlia sztorid..én leszek Paris. - vigyorgott rám.
A szívem megdobbant, hogy a fiúk mit meg nem tesznek, hogy az én álmomat valóra váltsák, és Rómeó és Júliást játszhassak, egy kis idő múlva a zene elhalkult és az utcáról pata kopogást hallottam meg. Kiléptem az erkélyre és szemem könnybe borult...Zayn érkezett meg egy fekete hintón, fekete lovakkal. Zayn kiszállt a hintóból, arcán egy sötétkék álarc díszelgett, de a csodásan csillogó barna szemeit bárhol felismertem volna, blézere is sötét kék volt, felpillantott rám az erkélyre. Úgy döntöttem ha már ez az én kis modern "Zayn és Patrice" sztorim legyen az olyan ahogyan én szeretném. Kijjebb léptem egészen az erkély szélére, könyökömmel megtámaszkodtam a kerítésén. Úgy döntöttem mivel kívülről fújom a kedvenc regényemet, felidézem belőle az erkélyes részletet.
- Ó Rómeó, mért vagy te Rómeo? Tagadd meg az atyád, neved hajítsd el, S ha nem teszed meg, esküdj kedvesemmé és nem leszek Capulet én se többé. - mondtam a sorokat egymás után. Niall hátul meglepett arcot vágott, hogy kívülről tudom a részleteket, amin viszont én lepődtem meg, hogy Zayn megtanulta valószínű csak miattam a részeket.
- Hallgassak-e vagy szóljak-e neki? - folytatta.
- Csak a neved ellensége, csak az: Te önmagad vagy és nem Montague. Mi az Montague? Se kéz, se láb, se kar, se arc, se más efféle része az embernek. Ó hát légy te más név! Mi is a név? Mit rózsának hívunk mi, bárhogy nevezzük épp oly illatos. - folytattam tovább a monológot de itt abbagytam, majd rápillantottam az őrre aki könnyes szemekkel nézte végig az "új" történetet.
- Hadd fogjalak szavadnál. Hívj édesednek s újra megkeresztelsz. Így nem leszek Rómeó soha. - fejezte be, mert közben elkezdett lassan besétálni az épületbe egyenesen fel hozzám. Niall -re pillantottam akinek egy kósza könnycsepp vándorolt végig az egész arcán, majd az álláról lecsöppent a zakójára.
- Ez nagyon szép volt. - mondta majd magához vont és megölelt. - De nekem most mennem kell. - mondta majd távozott a szobából és Zayn-nel felváltották egymást. Elindult egy romantikus zene újra a magnóból amitől egy kicsit megijedtem mert nem számítottam rá. Zayn is felkért táncolni és lassan szerelmesen táncoltunk. Nagyon meglepődtem amikor elkezdte folytatni a sorokat, a bálos résznél.
- Ó, szent, kezed ajkad kövesse, rajta, Halld meg imám, ne lökj pokolba le. - mondta de láttam a szemében, hogy iszonyatosan koncentrál, hogy egyszerre tudjon táncolni, és a szöveggel bajlódni.
- A szent csak áll, bár hallja az imát. - kezdtem bele Júlia szövegébe.
- Állj s a jutalmat én veszem im át. Ajkadtól ajkam így lesz bűntelen. - folytatta majd megcsókolt, pontosan úgy ahogy az történt a történetben is.
- De ezzel az én ajkam bűnösebb lesz. - motyogtam egy kicsit zihálva, mert beleszédültem a csókunkba.
- Bűnös? Te unszolsz bűnre szüntelen. Add vissza bűnöm. - majd újra csókkal hintette be az ajkamat.
- Jajj,de értesz ehhez. - mosolyodtam el. Majd Zayn kilépett a szerep játékból.
- Te jobban. - mosolyodott el. - Meg tudhatom kit rejt az álarc? - kérdezte, de közben már eltüntette az arcomról a kelléket. Én is levettem róla óvatosan, a csodaszép kék kiegészítőt.
- Iszonyatosan szép vagy. - vigyorgott rám és megsimogatta az arcomat.
- Iszonyatosan szeretlek. - mondtam és egy könny szökött ki a szemem sarkából.
Zayn odanyúlt és óvatosan letörölte a cseppet.
- Én is szeretlek. - megcsókolt és percekig olvadtunk össze ajkainkon keresztül.
Zayn megfogta a kezemet, majd egy másik szobához vezetett, ahogy beléptünk egy kis kör asztalkát pillantottam meg, csodaszépen volt díszítve. Az asztalon egy gyertyatartó díszelgett, benne két égő gyertyával, szana-szét voltak szórva rózsaszirmok a vakító fehér terítőn, amelyen két személyre volt megterítve, Zaynie bevezetett az asztalhoz kihúzta nekem a széket én pedig leültem, barátom az ölembe rakott egy bordó konyharuha szerű dolgot, nehogy leegyem magamat, majd ő is elfoglalta a velem szemben elhelyezkedő széket. Pár percen belül Liam jelent meg tetőtől talpig pincérnek öltözve, elmosolyodtam a látványán, majd kihozta nekünk a spagettiket.
- Megetethetlek? - kérdezte meg tőlem a barátom, bólintottam, majd felállt a villámra vett egy kisebb adagot és a számba rakta. Elnevettem magamat, mert a szám szélén éreztem, hogy paradicsomos. Zayn közelebb hajolt és egy csókkal eltávolította a ajkam szélén lévő paradicsomos dolgot.
Zayn kezével megfogott egy hosszabb tészta szálat és a végét a számba tette, majd a másik végét a saját szájába rakta és belefele kezdte szívni a spagetti tésztát, addig szívta amíg ajkunk össze nem ért, majd egy lassú csók csatába kötöttünk ki. Hallottam, ahogy valaki belép az ajtón,de inkább visszafordult. Zaynie megsimogatta az arcomat és vissza huppant a helyére. Louis jelent meg az ajtóba, a desszertekkel a karján. Az egyik tálba eprek sorakoztak tejszínhabban és csokiban, míg a másik tálba gesztenyepüré volt szintén tejszínhabbal letakarva. Lerakta elénk a finom édességekkel teli tálat, majd megfogtam egy csokis epret a kezembe és Zayn szájához raktam, aki leharapta a csokis részét,én pedig megettem a maradék falatot. Addig tömtük magunkba az édes falatokat, amíg úgy nem éreztem, hogy lassan kidurranok annyira tele vagyok. Harry jött be a szobába, aki addigra átöltözött és már ő is pincér ruhát viselt, és felszolgálta a pezsgőt, amiket nagyon szép átlátszó csillogó pezsgős poharakba ki is töltött, ahogy az alkoholos lé a pohárba került, az üveg bepárásodott és Harry ujjlenyomatai ott maradtak a pohár külsején. Ahogy a hideg pohár a kezembe került egy kicsit kirázott a hideg, mire Zayn felállt, levette magáról a zakóját és vállamra terítette,miközben egy puszit adott homlokomra. Hazza távozott a szobából és Zayn-nel koccintottunk.
- Igyunk arra, hogy MI EGYÜTT ÖRÖKRE ! . - mondta a szavakat erősen kiemelve.
Összekoccintottuk a poharainkat miközben mind kettőnk szájából, elhangzott a "MI EGYÜTT ÖRÖKRE !" Belekortyoltunk a hideg pezsgőbe, ami nagyon jól esett a sok finom étel után. Egy ideig még táncoltunk a romantikus zenékre, amit Niall állított össze egy CD-re. Liam lépett be a régies szobába.
- Csatlakozhatunk hozzátok? - kérdezte meg de már nem a pincér szerkó volt rajta, hanem öltöny.
- Persze. - mondta Zayn.
Mind vissza jöttek álarcba és gyönyörű ruhákba. Ashley és Liam egész éjjel együtt táncoltak, ahogy Lou és El is. Mi is vissza vettük az álarcainkat, nagyon sokáig táncikáltunk. A lábaimat már nagyon nyomta a magassarkú, így levettem a lábamról és anélkül táncoltam tovább. Hajnali 2 fele, úgy döntöttünk ideje lenne vissza indulni, mivel holnap korán reggel indulunk Bradfordba a házba ahol 13 évet töltöttem. Ahogy ebbe belegondoltam testem újabb izgalomba kezdett, egy kis félelemmel hevítve.






